Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szociológia

 

A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány.

A tudomány úgy működik, hogy az előkerülő problémát meg kell oldani. A szociológia művelésének két meghatározó kritériuma:

- a társadalomnak el kell érnie egy bizonyos szintű fejlettséget, hogy a szociológia megjelenhessen.

  • bizonyos mértékű demokrácia is előfeltétele a szociológiának.

 

A társadalom nem egyszerűen a társadalom tagjainak összessége, mert van bizonyos struktúrája (szerkezete), vannak intézményei, van kultúrája.

Társadalmi struktúrán az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyokat (pl.: alá és fölé rendeltséget) értjük.

Társadalmi intézménynek nevezzük a társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvető módját, mintáját.

Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést előírják, továbbá megszegését büntetik.

A kultúrán az anyagi javak , normák és értékek együttesét értjük.

A társadalom tagjainak egész életét befolyásolja a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetük.

A szociológia a társadalom egészét vizsgáló tudomány.

 

 

Társadalmi szerkezet és rétegződés

 

 

Az emberi társadalmak nem egyszerűen az egyének formálatlan halmazai.

A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki, ennek alapján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el, és ezekben többé-kevésbé tartósan meg is maradnak, sőt pozíciójukat a gyermekeikre is átörökítik.

 

A társadalmaknak szerkezetük van.

A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük.

A társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet konkrétabban a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti.

Ilyen különböző pozíciók pl.: a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói.

A közöttük lévő viszony azt jelenti, hogy a vállalatvezető utasításokat adhat a munkásoknak, és a vállalatvezetőnek jóval magasabb a jövedelme, mint a munkásoknak.

A társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak, a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára. Ezek a meghatározott viszonyok alkotják a társadalmi szerkezetet.

 

A társadalmi rétegződés : foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.

A rétegződés vizsgálatában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok, a rétegek, vagy más kisebb társadalmi csoportok.

Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat.

Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat.

 

Rétegződés G. Lenski

Hétféle osztályrendszer él egymás mellett:

  1. Politikai, hatalmi

  2. Vagyoni, tőketulajdoni

  3. Foglalkozási

  4. Iskolai végzettségi

  5. Faji,etnikai, vallási

  6. Nemek szerinti ( férfi és nő)

  7. Életkori osztály rendszerek

 

A kortárs szociológusok közül Pierre Bourdieu életművét is kiemeli, mely kiterjed a kultúra szociológiai vizsgálatának valamennyi területére. Bourdieu az ítélőerő társadalmi kritikájának megalkotását célzó munkájában saját adatfelvételeiből és más felmérések adatainak másodelemzéséből első lépésben megszerkesztette az ételekre, az öltözködésre, a testápolásra, a zenére vonatkozó preferenciák terét, majd feltételezte, hogy a bennük tapasztalt megoszlások hozzárendelhetők osztályspecifikus életstílusokhoz. Ezeket a kategóriákat tagjaik tőketulajdona jellemzi. Bourdieu tőkének nevez minden valamilyen érvényesülési piacon értékesíthető tulajdont vagy képességet, s az érvényesülés tereit erőtereknek nevezi. A legfontosabb tőkefajták: a gazdasági tőke, a hatalmi pozíciót képviselő politikai tőke, a mozgósítható társas kapcsolatokat átfogó társadalmi tőke és a kulturális beavatottságot jelző kulturális tőke.

Három -féle tőke:

  1. Pénz tőke

  2. kulturális tőke

  3. Szociális tőke

 

A hatalom elmélete C.Wright Az uralkodó elit c. műve alapján

  1. Gazdasági élet vezetői

  2. A nagyvállalatok menedzserei

  3. Vezető politikusok

  4. Hadsereg vezetői

 

A társadalom szerkezet elmélete:

  1. Feudalizmus

  2. Kapitalizmus

  3. Az állami társadalmi rendszer

  4. Szocializmus

  5. Kommunizmus

     

Kolosi Tamás Hét dimenzió

  1. Fogyasztás

  2. Kultúra,életmód

  3. Érdekérvényesítés

  4. Lakás

  5. Lakó környezet

  6. Anyagi színvonal

  7. Munkamegosztás

 

Kolosi Tamás:

12 státusz csoport

  1. Elit

  2. Városias felső csoport

  3. Falusias felső csoport

  4. Fogyasztói magatartási csoport

  5. Városias jómódú munkás

  6. Rossz anyagi helyzetű közép csoport

  7. Falusias közép csoport

  8. Érdekegyesítő alsó csoport

  9. Jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport

  10. Városias alsó csoport

  11. Enyhén deprivált

  12. Deprivált ( megfosztott)

 

Társadalmi mobilitás és vándorlás

 

Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik például parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz.

A társadalmi helyzetet azonban más jellemzők is meghatározhatják. Pl.: Jövedelem, iskolai végzettség, kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lakóhely, az egyéni meg becsültség vagy a presztízs stb.

 

Amikor a társadalmi mobilitásról beszélünk, általában a társadalmi hierarchiában történő felfelé vagy lefelé mozgásra gondolunk. Ezt szokás vertikális mobilitásnak nevezni.

  • Vertikális mobilitás: A társadalmi hierarchiában történő mozgás

  • Horizontális mozgás: Foglalkozás váltás ami helyváltoztatással jár ( pl. gépkocsi szerelő gépkocsi vezető lesz)

  • Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás : amikor valakinek a helyzete a szüleihez képest megváltozik

  • Nemzedéken belüli (intragenerációs) vagy karrier mobilitás : amikor valaki valaki foglalkozási pálya során lép tovább másik társadalmi helyzetbe.

  • Házassági mobilitás: ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe.

A mobilitás vizsgálatában szokás a nyitott és zárt társadalom fogalompárt használni.

Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai közt.

 

Vándorlás ( migráció)

A vándorlás definíciója: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár.

-Állandó népesség – lakó népesség: állandó lakóhellyel rendelkező, az állandó lakóhellyel rendelkező plusz az ideiglenesen bejelentett népesség.

  • Nemzetközi vándorlás: az országhatárt átlépő lakóhely-változtatás.

  • Állandó vándorlás:az a lakóhely-változtatás, amikor a vándorló lakóhelyét felhagyva más településen levő lakást jelöl meg lakóhelyéül. Az elvándorlás helye a vándorló korábbi lakóhelye, míg az odavándorlás helye a vándorló új lakóhelye.

  • Ideiglenes vándorlás:az a lakóhely-változtatás, amikor a vándorló tartózkodási helyét felhagyva lakóhelyére tér vissza. Az elvándorlás helye a vándorló tartózkodási helye, az odavándorlás helye pedig a lakóhelye.

 

Ingázás

 

Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át.

-napi ingázás ( amikor a személy naponta utazik a lakóhelyéről a munkahelyére és onnan vissza.

-heti ingázás ( amikor a személynek a munkahelyével azonos településen ideiglenes lakóhelye van és csak hetente, hétvégeken vagy annál ritkábban utazik haza)

  • nemzetközi ingázás

 

Vándorlási egyenleg

-településre való vándorlás – onnan elvándorlás

 

Módszerek

 

ISA-Paradigma : Nem csak egyszerű módszerről van szó, hanem a jelenség vizsgálatának egy elméleti és egy módszertani megközelítéséről is.( A Nemzetközi Szociológiai Társaság rövidítése)

Részei:Mobilitási kereszttáblázatok

5-10 nagyobb osztály vagy réteg

  1. dimenzió:elért társadalmi kategóriák

  2. származási kategóriák

 

A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra

 

  • a mobilitás nagyságát és irányát befolyásoló tényező ( nagyság,irány)

  • struktúra( a társadalmi, foglalkozási, demográfiai)

  • amerikai álom:gyors karrier lehetőség, az amerikai szegényebb rétegek magasabb osztályba kerülése, mivel a bevándorlók álltak a társadalmi ranglétra legalján.

     

A társadalmi szerkezet hatása a mobilitásra

  • mobilitás meghatározó okai

  • kasztrendszerű társadalmak

  • rabszolgarendszer

  • rendi társadalmak

  • polgári társadalom

  • szocializmus

 

 

 

Folyt. köv.